Ahhoz, hogy egy valóban minimális energia igényű épületet lehessen megvalósítani, minden építőipari tervező és kivitelező részéről szükséges az összetett és összehangolt munka.

Mivel az általánosan ismert építőipari technológiákon jóval túlmutat a passzív épületek komplex rendszere, fontos alapjaiban megismerni azt a  működési, fenntarthatósági elvet, ami valóban lehetővé teszi az összesített energiafelhasználás minimalizálását.

A passzív épületek alapja a külső termikus burok és az ellenőrzött légcsere!

A termikus burok:

Egy hagyományos építésű ház folyamatosan pazarolja az energiát, mivel állandó fűtést/hűtést igényel,  a termelt energiát pedig elveszíti a nyílászárókon és az épület szerkezetén keresztül. A passzívházak külső határoló szerkezete viszont képes a legkevesebb energiát is megtartani.

– a hőhídmentes és kiválóan szigetelt, légtömör termikus burok

– kiválóan hőszigetelő nyílászárók

Légtechnika:

Olyan kellemes klíma előállítása, mely minimális energiával állandó hőmérsékletet biztosít és páratartalmat biztosít, tervezett gépészeti megoldásokat igényel:

– folyamatos légcsere, friss levegő

–  por- és pollenmentes otthon az allergiában szenvedőknek

–  kellemetlen szagok és huzat nélkül

– nincs penész, valamint hideg falak

Az elektromosság az energiahatékonyság szolgálatában:

A különleges építészeti eljárások újfajta megközelítést igényelnek a villanyszerelés területén. Mind a kivitelezés módjának, mind az automatizált épületfelügyelet megvalósításának alkalmazkodnia kell a passzív épület szerkezetéhez.

Passzívházak fűtése és hűtése

A legfőbb energiaforrások a szoláris nyereség, a bent élők által leadott hő, valamint a gépek által termelt “hulladékhő”. Rendkívüli hidegben szükség lehet kiegészítő fűtésre, a komfortos, 20-22 fok eléréséhez.

A beáramló napfény által közvetített hő a megfelelő méretű és tájolású nyílászáróknak köszönhetően energianyereséget biztosít. Nyáron, azonban gondoskodni kell a megfelelő árnyékolásról, hogy a ház ne melegedjen fel túlságosan.

A gépek által kibocsátott hő is hasznosul.

A -10 foknál hidegebb időben szükség van a kiegészítő fűtésre. Ez lehet megújuló, illetve nem megújuló energiaforrás is, egyéni igényektől függően.

Talajhőcserélő: pincemélységben, azaz 12-15 fokos hőmérsékletű talajban érkezik a levegő az épületbe, télen előmelegítve, nyáron előhűtve. A hőcserélő képes pl. -10 fokos levegőből, +5 fokos levegőt, illetve 35 fokos levegőből, 20 fokos levegőt előállítani.

Hővisszanyerős szellőztető rendszer: az elhasznált, szoba hőmérsékletű levegő kifelé haladva átadja hőjét a befelé áramló tiszta levegőnek. A folyamat közben a kettő nem keveredik.

A passzívház építés folyamata környezetbarát, hiszen a megfelelő tervezéssel és kivitelezéssel, minimális az építési hulladék, valamint a hagyományos építkezésekhez képest kevesebb a felhasznált víz és energia mennyisége.

A passzívházak energiaszükséglete rendkívül alacsony, ezért jelentősen csökkenti a környezetre ható terhelést, a teljes használati életciklus alatt legalább 90%-al csökkenti az energiaforrások felhasználását.

EU elvárások 2020-tól:

2020-tól minden új építésű házat kötelező a passzívház technológiával megépíteni.

Célja, az épületek energiafelhasználásának minimalizálása.

A passzívház építésű házak kiadásai gyakorlatilag nullára redukálhatóak, valamint környezetvédelmi szempontból rendkívül hatékony az energiatakarékosság e formája.

A határozat szerint ez az energiaszabvány 2018-tól a közszférában, 2020-tól pedig a magánszférában épülő, új építményekre lesz érvényes.

Egy ma megépülő passzívház még 2020-ban is értékálló lesz, ugyanakkor ez nem mondható el, egy hagyományos építésű épületről, melynek értéke valószínűleg drasztikusan csökkenni fog.